A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a munkaerőhiány számos szektort érint, ami komoly kihívást jelent a versenyképesség fenntartása szempontjából. A helyzet megoldásában egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldi munkavállalók, akik nélkül sok vállalat számára szinte lehetetlenné válna az üres pozíciók betöltése és a folyamatos működés biztosítása.

A külföldi vendégmunkások érkezése nem csupán a munkaerőhiány enyhítését szolgálja. A jelenlegi piaci környezetben az úgynevezett hibrid modell kezd kialakulni, amelyben belföldi és külföldi dolgozók együttesen töltik be az újonnan nyíló állásokat. Ez különösen fontos a nagyobb beruházások esetében, ahol a befektetők számára alapvető szempont, hogy milyen gyorsan lehet mobilizálni a szükséges munkaerőt.

Magyarországon jelenleg több mint hetvenhétezer külföldi munkavállaló dolgozik. Korábban az ukrán vendégmunkások jelentették a legnagyobb csoportot, azonban a háborús helyzet kitörése óta számuk folyamatosan csökken. Sokan közülük inkább Nyugat-Európába vándoroltak tovább. Ez a változás azt eredményezte, hogy harmadik országokból, különösen a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók száma jelentősen emelkedett az elmúlt években.

A Fülöp-szigeteki dolgozók egy különösen értékes szegmensét képviselik a külföldi munkaerőnek. A fluktuáció körükben rendkívül alacsony, gyakorlatilag nem is mérhető, ami azt jelenti, hogy a fix szerződéssel rendelkező munkavállalók betartják vállalásaikat és kitöltik a szerződésben meghatározott időtartamot. Ez a megbízhatóság komoly előnyt jelent a munkáltatók számára.

Egy gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy a külföldi vendégmunkások képzettsége mennyire felel meg a magyar munkaerőpiaci elvárásoknak. A válasz meglepően pozitív: szakmailag is versenyképes tudással érkeznek, különösen igaz ez az ázsiai országokból jövő munkavállalókra. A probléma sokszor nem magával a képzettséggel, hanem annak elismertetésével kezdődik.

Az uniós szabályozás miatt ugyanis gyakran előfordul, hogy a vendégmunkások nem dolgozhatnak a végzettségüknek megfelelő pozícióban. A külföldön szerzett képesítéseket igazoló dokumentumokat nem minden esetben fogadják el az Európai Unióban. Vannak ugyan kivételek, de jellemzően komoly adminisztrációs akadályokba ütközik a bizonyítványok honosítása, ha valakit szakképzettséget igénylő munkakörben kívánnak foglalkoztatni.

Ez a helyzet nemcsak a munkáltatók számára jelent nehézséget, hanem a munkavállalók szempontjából is kedvezőtlen. Sokszor magasabb képzettséggel rendelkező személyek kénytelenek alacsonyabb képesítést igénylő pozíciókban dolgozni, ami pazarlás a tehetséggel és a szaktudással. A jövőben jelentős javulást hozhatna, ha a magyar és egyes harmadik országok szakképzési- és vizsgarendszere között történne bizonyos szintű harmonizáció.

A sikeres külföldi munkaerő-toborzás kulcsa, hogy a vállalatok minősített, megbízható HR partnerrel dolgozzanak együtt. Egy professzionális munkaerő-kölcsönző cég nemcsak a toborzást végzi el, hanem támogatja a munkavállalók integrációját is. Ez magában foglalja a teljeskörű adminisztrációt, a kulturális különbségek kezelését, a szállásolást, jogi tanácsadást és az onboarding folyamatok támogatását is.

A megfelelő partner kiválasztásánál érdemes óvatosan eljárni. Gyanús, ha valaki irreálisan kedvező áron vagy szinte ingyen ígér munkaerőt. Hasonlóképpen szabálytalan gyakorlat, ha a dolgozótól kérnek pénzt azért, hogy külföldi munkalehetőséget ajánljanak számára. A minősített cégek esetében ilyen problémákra nem kell számítani, és átlátható, korrekt szolgáltatást nyújtanak.