A Kárpát-medence középső része különösen érzékeny térség a területfejlesztés szempontjából, hiszen itt találkoznak a magyar és szlovák érdekek, miközben mindkét oldal hasonló kihívásokkal néz szembe. Nógrád megye és a szomszédos szlovákiai területek hosszú ideje keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén közös fejlesztési stratégiákkal javíthatják a régió versenyképességét és az ott élők életminőségét.
2002 nyarán jelentős előrelépés történt ezen a területen, amikor elkészült a Losonc és Salgótarján térségére kidolgozott urbanisztikai tanulmányterv második üteme. A dokumentum különlegessége, hogy nem pusztán egyoldalú magyar tervezési munka eredménye, hanem valódi határon átnyúló együttműködésben született. A szlovák oldalon párhuzamosan zajlott egy hasonló tervezési folyamat, amelyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma rendelt meg, és az AUREX vállalkozás dolgozott ki.
A két terv harmonizálása nem véletlen, hanem tudatos módszertani megközelítés eredménye. Az Arge Donaulander együttműködés területrendezési munkacsoportja által kimunkált metodika biztosította azt a közös keretet, amelyben mindkét ország szakemberei egymással összeegyeztethető terveket alkothattak. Ez az összehangolás kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a Neogradiensis Eurorégió valóban működőképes tervezési területként funkcionálhasson.
A Nógrád Megyei Fejlesztési Tanács egyhangú támogatása jelezte, hogy a szakmai műhely alapos munkát végzett. A tanulmányterv első része átfogó helyzetelemzésből indult ki, majd ennek alapján fogalmazta meg azokat a stratégiai célokat és prioritásokat, amelyek mentén a régió fejlődhet. A dokumentum nem állt meg az általános célkitűzéseknél, hanem konkrét programokat és intézkedéseket is tartalmazott, amelyek segítségével a kitűzött irányok elérhetővé válnak.
Külön figyelmet érdemel a térszerkezeti fejlesztési koncepció kidolgozása. Ez a rész ugyanis nemcsak leírja a jelenlegi állapotot, hanem láthatóvá teszi azokat a térbeli kapcsolatokat és potenciálokat, amelyeket a fejlesztések során figyelembe kell venni. A megvalósításra vonatkozó javaslatok és ajánlások pedig praktikus útmutatást adtak a döntéshozók számára.
A tanulmányterv második részében két fontos fejlesztési irány kapott részletes kidolgozást. Az egyik Nógrád megye kiegyensúlyozott fejlesztésének térszerkezeti vázlata volt, amely A változat néven került dokumentálásra. Ez a megközelítés a megye egészére tekintett, és arra kereste a választ, hogyan lehet elkerülni a túlzott területi egyenlőtlenségeket.
A másik jelentős elem a 21-es főút fejlesztésére épülő operatív térségfejlesztési javaslat volt. Ez a közlekedési folyosó kulcsfontosságú a régió számára, és fejlesztése számottevő területfejlesztési lehetőségeket rejt magában. A terv megmutatta, hogyan lehet ezeket a lehetőségeket konkrét lépésekké fordítani.
A nemzetközi együttműködésen alapuló területfejlesztési tervezés modellértékű lehet más határ menti régiók számára is. A közös módszertan, a párhuzamos munka és az eredmények harmonizálása olyan gyakorlatot teremtett, amely túlmutat egy konkrét projekt keretein. A duna-menti együttműködési hálózat tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres területfejlesztés nem állhat meg a közigazgatási határoknál, különösen olyan térségekben, ahol a természetes gazdasági és társadalmi kapcsolatok átnyúlnak ezeken a vonalakon.