Brokkolis tyúk

Ígértem a folytatást, íme:

Tyúk, de jó!

Ennek az ételnek – nem fogjátok kitalálni – az egyik alkotórésze egy
TYÚK!
Nem mindegy, hogy milyen.
Egyrészről, ha házi tyúkot tudtok venni, az jó, másrészről, ha
bolti, akkor a nagytestű tyúkot kell használni, a kistestű az
menjen majd legközelebb egy jó húslevesbe.
A mellét és a combokat kicsontozom, kis-kockára vágom. A
többi része mehet a jövő heti húslevesbe.
Jön a serpenyő, olívaolaj, apróra vágott édeskömény és
zöldpaprika – megdinsztelem. Mehet bele a hús, amit 1 – 2
perc pirítás után sózok, borsozok – tarka-bors malomból –
Cayenne bors-attól függően, ki milyen csípősen szereti,
reszelt szerecsendió és gyömbér. Ez utóbbit nem mindig
teszek bele, mert a párom nem szereti ezt az amúgy nagyon
egészséges fűszert. Vizet teszek alá, lefedem és kis lángon,
vagy alacsony hőfokon puhítom.
Most jön az a rész, ami miatt soha nem főzök kétszer
ugyanolyan ételt, valamiben mindíg különbözik az egyik a
másiktól. A zöldségekről van szó. Hogy mennyit és hány fajtát
teszek bele, függ attól, hogy mi van otthon, mit felejtettem el
venni a piacon, – ritkán hagyok ki napot, hogy nem megyek a
piacra, szeretem a hangulatát, a válogatás lehetőségét, az
alkudozást, mindegy ha csak 1 forintról is van szó – mit
találtam eltéve a hűtőben és hogy éppen mit kívánok jobban.
Mit szoktam beletenni?
Zeller, sárga és fehérrépa, karfiol, brokkoli, kelbimbó. Ezeket
is kb. hús nagyságúra vágom és 15 perc múlva kész.
Nagyon jó friss kenyérrel, bármilyen formájú krumplival,
nokedlivel vagy tarhonyával. Szoktam mellé tenni még ecetes
jégsalátát vagy valamilyen befőttet.